A haszid zsidosag magyarorszagi kozossege

A haszid közösség Magyarországon.


A haszidizmus egy 18. századi, Kelet-Európában kialakult zsidó vallási és spirituális irányzat. A haszidizmus alapítója, Izrael ben Eliezer, közismertebb nevén Báál Sém Tov, tanításainak középpontjában az isteni jelenlét közvetlensége és az Isten iránti szeretet állt. A haszidizmus Magyarországon is jelentős hatást gyakorolt a zsidó közösségekre, különösen a 19. és a 20. században.


Magyarországon a haszidizmus Galícia felől kezdett elterjedni, ahol a mozgalom már korábban is erőteljesen meggyökerezett. A mai Északkelet-Magyarország és a mai Dél-Szlovákia területén jöttek létre az első haszid közösségek. Az itt élő jelentős zsidó közösségek nyitottan fogadták a haszid tanításokat.


Joel Teitelbaum, a szatmári rebbe, jelentős szerepet játszott a haszidizmus történetében Magyarországon. Teitelbaum rabbi a 20. század első felében irányította a szatmári közösséget.Magyarországon és Erdélyben Szatmárnémeti (Satu Mare) a haszidizmus jelentős központja lett, és a szatmári haszidok még ma is fontos szerepet játszanak a világ haszid közösségeiben.


A magyarországi haszidizmus különféle irányzatokat ölelt fel, amelyek jelentős befolyással voltak a helyi zsidó közösségekre. A belzi, a munkácsi és a spinkai haszid irányzatok is fontos szerepet játszottak a magyarországi haszidizmusban. A belzi, a munkácsi és a spinkai haszid irányzatok mind különleges vezetőkkel és tanításokkal voltak jellemezhetők, amelyek alakították követőik vallási és szellemi életét.


A magyarországi haszid közösségek számára a második világháború és a holokauszt mély és súlyos következményekkel bírt. A náci koncentrációs táborokban a zsidó lakosság jelentős része, köztük számos haszid, elpusztult. A holokauszt túlélői közül sokan Magyarországot elhagyva új életet kezdtek Izraelben, az Egyesült Államokban vagy más országokban.


Magyarországon a haszidizmus, bár súlyos csapások érték, nem tűnt el teljesen. A holokauszt után néhány kisebb haszid közösség újra kezdett működni, és a rendszerváltás után a zsidó vallási élet felvirágzásával ezek a közösségek is megerősödtek. A haszid hagyományok ápolása továbbra is él Budapesten, ahol több haszid imaház és közösség működik. Ezek a közösségek bár kicsik, de szoros kötelékben élnek, és aktívan részt vesznek a magyarországi zsidó vallási életben.


A magyarországi haszidizmus jelentősége ma is megmutatkozik, különösen a zsidó vallási és kulturális identitás megőrzésében. Bár a haszid közösségek létszáma csökkent az elmúlt évtizedekben, a mozgalom továbbra is fontos szereplője a zsidó vallási életnek Magyarországon. A haszidizmus tanításai és szellemisége a mai napig hatással vannak a magyarországi zsidóságra, és hozzájárulnak a zsidó vallási élet sokszínűségéhez és gazdagságához.

tovabbi info itt

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *